A borítóképek elkészítése a látszat ellenére sokszor nagy fejtöréseket okoz. Nem csupán azért, mert az általam megszokott álló formátum helyett fekvő formátumban kell megálmodni az illusztrációt, a technika fejlődésével és a megannyi kütyü érkeztével, továbbá a folyamatos fejlesztéseknek, módosításoknak köszönhetően mindenütt más és más képkivágásokkal jelennek meg a borítóképek. Persze gondolhatnánk, rakjunk csak be a közepére valamit, hiszen az biztosan benne marad, bárhonnan is csíp le belőle az oldal. De kérdem, elég ennyi nekünk? Nem! Persze, hogy nem! Így első lépésként a képen is látható vörös és kék vonalkuszasággal indul meg a tervezés. Ezen témában szerettem volna egy keretet megalkotni, amennyire a formák engedik, tükörszimmetrikusra skicceltem. Első elképzelés az volt, hogy a sellő sziklán fekszik, az uszonyánál felcsapnak a hullámok és egy hajó úszik a vizen a távolban, míg hableányunk az esemény címére mutat. Ám túl sok helyet foglalt el ez a mozdulat, így inkább a tenger mélyére úszott ábrándos tekintettel. Ezáltal a kiegészítő elemek is változtak, megjelentek tehát a korallok. Majd hosszas órák következtek, míg minden egyes apró vonal, görbület a helyére került. Ekkor érkezett az újabb kérdés: mégis milyen színek legyenek? Rögtön a korallok és halak vibráló színkavalkádjai úsztak be a gondolataimba, ám azok túl tüzes árnyalatai oly erősen vibráltak a képzeletemben, hogy elhessintve őket inkább a visszafogottabb “vizes” kékek mellett döntöttem. Utolsó mozzanatként még néhány hal betelepítésre került, mivel a túl sok üres tér sem a szívem csücske és amúgy se zavartak bele a feliratba. Így látot napvilágot a soron következő Tribal Market- Az óperenciás tengeren is túl borítója.
Sorry, Comments Are Closed.